Ha már túl vagy a falszárító vakolatok, a hővisszanyerős szellőztetők és a helyi elszívók alapvető korlátain, és még mindig küzdesz a felületi kondenzációval vagy a beltéri levegő minőségével, ideje szintet lépni. A PIV (Positive Input Ventilation) rendszer nem egy egyszerű ventilátor; ez egy stratégiai megoldás, ami a statikus nyomás finom változtatásával garantálja a folyamatos légcserét és a nedvesség hatékony eliminálását, különösen azokban az épületekben, ahol a légtömörség messze nem ideális.
A PIV technológia lényege és helyszínfelmérés
A PIV rendszerek lényege a pozitív nyomás létrehozása. Ellentétben az elszívó ventilátorokkal, melyek a nedves levegőt távolítják el egy ponton, a PIV friss, szűrt levegőt pumpál a lakótérbe (általában a padlásról vagy a folyosóról), enyhe túlnyomást generálva, ami kiszorítja a szennyezett, páradús levegőt a meglévő szivárgási pontokon (pl. ablakrések, ajtótömítések). Ez a módszer különösen hatékony a gyengén szigetelt, régi épületeknél, ahol a légtömörség hiánya amúgy is problémát okozna más szellőztetési rendszerek számára.
Mielőtt bármibe belefognál, elengedhetetlen egy alapos helyszíni felmérés, ami túlmutat a szimpla vizuális ellenőrzésen. Szükséged lesz egy légáramlás-mérőre (anemométerre) és egy hőmérséklet/páratartalom logerre (ideális esetben egy ‘dew point’ – harmatpont – monitorozó eszközzel). Mérd meg a jelenlegi légcserét (ACH), és azonosítsd a kritikus hideg pontokat, ahol a kondenzáció a leggyakoribb.
A PIV egység helyének megválasztása kritikus. Mivel a rendszer általában a padlástérből szívja be a levegőt, győződj meg róla, hogy a padlástér hőmérséklete és légszennyezettsége elfogadható. Az ideális PIV rendszer a padlástérből szívott levegőt finoman előfűti (maximum 3-4 °C-kal), mielőtt befújja a ház központi pontjára, ezzel elkerülve a huzathatást és a hőmérséklet-ingadozást.
A telepítés kritikus pontjai: Légtömörség és légcsatornázás
A PIV rendszer telepítésekor a leggyakoribb hiba az, hogy a szakemberek figyelmen kívül hagyják a légcsatornázás minőségét és a légtömörségi szempontokat. Ha az egységet a padlásra telepíted, a befúvó csőnek (duct) a legközpontibb helyre kell futnia, ideális esetben egy folyosó plafonján elhelyezett diffúzoron keresztül. A csatorna anyaga legyen szigetelt (hogy elkerüljük a kondenzációt a cső belsejében), és a rögzítések legyenek abszolút légtömörek.
A diffúzor kiválasztása nem esztétikai kérdés, hanem akusztikai és légáramlási optimalizálás. Olyan diffúzort válassz, amely a levegőt szélesen, alacsony sebességgel teríti szét, elkerülve ezzel a zajos turbulenciát és a huzatérzetet. A cél az, hogy a pozitív nyomás egyenletesen terjedjen szét a házban, és ne csak az egység közvetlen közelében alakuljon ki magas nyomású zóna.
A légtömörség ellenőrzése itt kulcsfontosságú. Míg a PIV rendszert pont azért választjuk, mert a meglévő szivárgási pontokon keresztül távozik a nedves levegő, a kritikus pontokat – például a padláson lévő átvezetéseket vagy a gép körüli réseket – tökéletesen le kell zárni. Ha a befúvott levegő visszakerül a padlástérbe egy szivárgáson keresztül (ez a jelenség a *bypass*), akkor a hatékonyság drámaian csökken. Használj párazáró szalagokat és habokat a csőcsatlakozásoknál.
Kalibrálás és finomhangolás: A nyomáskontroll
A PIV rendszer kalibrálása nem merül ki a ventilátor sebességének beállításában. A cél az, hogy a házban *minimális* túlnyomást tartsunk fenn, ami elegendő a légcseréhez, de nem okoz felesleges energiaveszteséget vagy huzatérzetet. Ez általában 0,5 és 2 Pascal (Pa) közötti statikus nyomást jelent a külső környezethez képest.
A modern PIV egységek már tartalmaznak DHRV (Digitális Harmatpont Visszanyerés) szenzorokat. Ezek automatikusan szabályozzák a befúvási sebességet a külső és belső páratartalom, valamint a harmatpont függvényében. A finomhangolást úgy végezd el, hogy figyeled a beltéri relatív páratartalmat (RH). Cél: 40-60% RH a fűtési szezonban. Ha az RH túl magas, növeld a sebességet; ha túl alacsony (és szárítja a levegőt), csökkentsd.
Ne feledkezz meg a külső hőmérséklet kompenzációról sem. A legtöbb PIV egység beépített fűtőelemmel rendelkezik. Állítsd be a kapcsolási hőmérsékletet (pl. 10 °C alá eső külső hőmérséklet esetén kapcsoljon be a fűtés), és korlátozd az előfűtés mértékét (általában maximum 400-600W teljesítményre), hogy elkerüld a felesleges energiafogyasztást. A PIV célja a kondenzáció kezelése, nem pedig a ház fűtése!
Karbantartás és hosszú távú hatékonyság
A PIV rendszer hosszú távú hatékonysága nagymértékben függ a szűrők karbantartásától. Mivel az egység folyamatosan szűri a padlásról érkező levegőt, a szűrők eltömődése gyorsan csökkentheti a légáramlási sebességet és növelheti az energiafelhasználást. A legtöbb gyártó G4 vagy F7 szűrőket használ.
A szűrőcsere intervalluma kritikus: egy átlagos háztartásban évente egyszer minimum szükséges a csere, de ha a padlástér poros vagy pollenkoncentráció magas, érdemes félévente ellenőrizni. Ezt a karbantartási lépést ne hagyd ki, mert egy eltömődött szűrő nullázza a pozitív nyomás elvét, és a rendszer egy passzív ellenállássá válik.
Végül, rendszeresen monitorozd a DHRV szenzorok és a páratartalom adatok konzisztenciáját. Ha a beltéri relatív páratartalom ingadozni kezd, vagy tartósan 65% fölé emelkedik, ellenőrizd, hogy nincs-e a rendszerben légcsatorna szivárgás, vagy nem történt-e valamilyen jelentős változás a ház légtömörségében (pl. új ablakcsere, ami teljesen lezárta a természetes szivárgási pontokat, megváltoztatva a nyomásviszonyokat). A PIV egy dinamikus megoldás, ami igényli a folyamatos adatokon alapuló visszacsatolást.
