Ha életed első kiskedvencét keresed, ami nem igényel napi sétáltatást, és viszonylag könnyen tartható, a tengerimalac (más néven malacka vagy röviden malac) remek választásnak tűnhet. Bár ezek a kis szőrgombócok imádnivalóak és szelídek, sok kezdő követ el alapvető hibákat, mert rágcsálóként kezelik őket, holott biológiailag nem azok. Ez a hét alapvető tudnivaló segít, hogy a malackád hosszú és boldog életet élhessen.
Tévhit vagy tény? Nem rágcsáló, hanem cavia
A legelső és legfontosabb dolog, amit tudnod kell, hogy a tengerimalacot (Cavia porcellus) sokan tévesen sorolják a rágcsálók közé, holott ők a *caviidae* családba tartoznak. Ez a besorolás azért fontos, mert az emésztőrendszerük és a táplálkozási igényeik gyökeresen eltérnek például a hörcsögökétől vagy egerekétől, különösen ami a vitaminokat illeti.
A malackák rendkívül társas lények, és szigorúan nem szabad őket egyedül tartani. A magány náluk stresszt, depressziót és viselkedési problémákat okoz. Mindig legalább kettőt, ideális esetben azonos neműt (két nőstény vagy két kasztrált hím) szerezz be. Ne feledd, a boldog tengerimalac a társaságban él!
A megfelelő szocializáció és a biztonságérzet alapvető a számukra. Ha ketten vannak, könnyebben veszik a mindennapi kihívásokat, és megfigyelheted a köztük lévő aranyos interakciókat, mint például a közös evést vagy a kölcsönös tisztogatást. Emiatt ne spórolj a ketrec méretén, ha két malacnak adsz otthont, hiszen elegendő helyre van szükségük a mozgáshoz és a játékhoz.
C-vitamin: A tengerimalacok Achilles-sarka
A tengerimalacok a kutyákkal és macskákkal ellentétben nem képesek önállóan C-vitamint előállítani a szervezetükben, ami a legkritikusabb pont a gondozásukban. Ez azt jelenti, hogy ha nem kapnak elegendő C-vitamint a táplálékukkal, skorbut alakulhat ki náluk, ami végzetes lehet.
Ezért elengedhetetlen, hogy minden nap biztosíts nekik friss C-vitamin forrást. A legjobb források a zöldpaprika, a brokkoli vagy a petrezselyem, amit imádnak is. Ezen felül érdemes a vizükbe vagy a száraz táplálékukra speciális C-vitamin-kiegészítőt csepegtetni, különösen, ha bizonytalan vagy abban, hogy a táp elegendő mennyiséget tartalmaz-e.
Soha ne várj addig, amíg a tünetek megjelennek! A skorbut jelei közé tartozik a letargia, a járási nehézség és az étvágytalanság. A megelőzés sokkal könnyebb, mint a kezelés. Ne feledd, a száraz tápokban lévő C-vitamin gyorsan lebomlik a fény és a levegő hatására, ezért a kiegészítés kulcsfontosságú.
A fogak, amik sosem állnak meg
A tengerimalacok metsző- és őrlőfogai egész életükben folyamatosan nőnek. Ezért elengedhetetlen, hogy folyamatosan rágcsáljanak valamit, hogy a fogaik természetes módon koptatódjanak. Ha a fogak túl hosszúra nőnek, nem tudnak megfelelően enni, ami éhezéshez és súlyos egészségügyi problémákhoz vezet.
Ennek a problémának az első számú megoldása a széna. A tengerimalac étrendjének 80%-át a jó minőségű, friss széna kell, hogy kitegye. A széna nemcsak a fogak koptatására szolgál, hanem a rosttartalma miatt elengedhetetlen az emésztőrendszerük megfelelő működéséhez is.
A széna mellett adj nekik speciális, kezeletlen fa rágó játékokat vagy kartonpapírt, amivel szintén elfoglalhatják magukat. A tengerimalacok speciális tápjai is segítenek, de soha ne helyettesítsd a szénát táppal! A szénát mindig korlátlan mennyiségben kell biztosítani a számukra.
Szállás, szőr és a napi rutin
A malackák sokkal nagyobb helyet igényelnek, mint gondolnád. Egy kezdő számára legalább 0,7 négyzetméteres ketrec az alap, de ha kettőt tartasz, ennél jóval nagyobb terület szükséges a kényelmes mozgáshoz. Kerüld azokat a kis ketreceket, amiket hörcsögöknek vagy patkányoknak terveztek, mert ezek túl kicsik számukra.
A ketrec aljára ne tegyél fenyőforgácsot vagy cédrusfát, mert ezek illóolajai károsíthatják a tengerimalac légzőrendszerét. Használj inkább papíralapú almot vagy polár takarót, ami könnyen tisztítható és biztonságos. A tisztítás kritikus: mivel sok szénát és friss zöldséget esznek, a ketrecük gyorsan piszkolódik, ezért a napi folttisztítás és a heti teljes takarítás elengedhetetlen.
A tengerimalacok szelídíthetőek, de igénylik a napi interakciót és a kézbe vételt, hogy megszokják az emberi érintést. Kezdőként kezeld őket óvatosan, és ügyelj arra, hogy mindig támassza alá a hátsó részüket, amikor felemeled őket. A napi gondoskodás, a beszéd és a friss zöldségek kínálása segít a kötődés kialakításában.
