Tudom, mire gondolsz. A hőszigetelés a modern lakásfelújítás mumusa: vastag, ronda, és borzalmasan drága. Sokan úgy vélik, hogy ez csak egy hirtelen jött divat, egy újabb adó, amit a pénztárcánkra vetettek, ráadásul a megtérülése is évtizedekig tart. Ha te is a szkeptikusok táborát erősíted, akik szerint a falak becsomagolása csak penészt és fejfájást okoz, akkor jó helyen jársz. Íme a leggyakoribb tévhitek a hőszigeteléssel kapcsolatban, és a logikus magyarázatok, amik talán téged is meggyőznek.
Tévhit: Csak a falakat kell szigetelni, a többi pénzkidobás
Ez az egyik legelterjedtebb tévedés, mert a falak adják a ház legnagyobb felületét, ezért rájuk a leglátványosabb a szigetelés. Azt gondoljuk, ha a homlokzat tökéletes, a probléma meg van oldva. Ez azonban messze nem igaz, és ha csak a falakra koncentrálsz, hatalmas lyukakat hagysz a rendszeren, ahol szó szerint elszökik a pénzed és a meleg.
Tény, hogy egy átlagos, szigeteletlen ház hőveszteségének nagyjából 30-35 százalékáért a falak felelnek. De mi a helyzet a maradék 65-70 százalékkal? A meleg levegő felfelé száll, így a tetőn keresztül akár 25 százalék is eltávozhat. Ha a tetőtér szigeteletlen, az olyan, mintha nyitott ajtóval fűtenél.
A padló is kritikus, különösen, ha alápincézett vagy hideg talajon áll a ház; itt 10-15 százalékos veszteség is előfordulhat. Ráadásul az ablakok és ajtók körüli réseken, hőhidakon keresztül is jelentős mennyiségű hő távozik, még ha cserélted is az üvegeket. A szigetelést komplex rendszerben kell nézni, ahol minden elemnek együtt kell működnie a valódi energiamegtakarítás érdekében.
Tévhit: A megtérülés évtizedekig tart, nem éri meg a befektetés
A megtérülési idő a szkeptikusok kedvenc érve, hiszen ki akar egy olyan beruházásba fogni, ami csak 15-20 év múlva térül meg? Fontos azonban megérteni, hogy a szigetelés nem csak a fűtésszámládon realizálható megtakarításról szól, hanem az ingatlan értékének azonnali növekedéséről is.
A piac ma már egyértelműen díjazza az energiatakarékos otthonokat. Amikor eladsz egy házat, a vevő az energetikai tanúsítványt nézi, és egy jól szigetelt ingatlanért azonnal hajlandó többet fizetni, mert tudja, hogy a havi rezsije alacsonyabb lesz. Ez a tőkenövekedés már rövid távon is mérhető, nem kell évtizedeket várnod.
Ráadásul van egy kevésbé mérhető, de azonnal jelentkező előny, ami gyakran kimarad a számításokból: a komfort. Egy megfelelően szigetelt házban nincs huzat, nincsenek hideg falak, és a hőmérséklet sokkal egyenletesebb. Ez javítja az életminőséget, csökkenti a betegségeket, és a nyári hőséget is jobban viseli a ház, ami kevesebb klímahasználatot jelent.
Tévhit: A külső szigetelés penészesedést okoz
Ez a tévhit abból ered, hogy sokan összekeverik a helytelenül kivitelezett szigetelést a szigetelés alapvető funkciójával. A félelem az, hogy ha becsomagoljuk a házat, a falak nem tudnak lélegezni, a pára bent reked, és megindul a penészesedés.
A valóságban a penész nem azért alakul ki, mert a fal nem lélegzik, hanem azért, mert a meleg, párás levegő találkozik egy hideg felülettel (harmatpont), ahol kicsapódik a nedvesség. Egy szigeteletlen, hideg fal tökéletes táptalajt biztosít a penésznek. A szigetelés éppen ezt akadályozza meg.
Amikor megfelelően szigetelsz – és ez a kulcs –, a fal belső felülete melegebb lesz. Ezzel a harmatpontot kitolod a szigetelő rétegbe, vagy azon kívülre. Ha mégis megjelenik a penész szigetelés után, az szinte mindig valamilyen hibára vezethető vissza: vagy rossz a szellőzés, vagy hibás a párazárás/párafékezés a szerkezetben, de a szigetelés maga nem a penész oka, hanem a megoldása.
Tévhit: Bármilyen anyag jó, a vastagság a lényeg
Sokan azt gondolják, hogy a szigetelés csak attól hatékony, ha minél vastagabb, és a legolcsóbb anyagot választják. Ez súlyos hiba, mert nem minden szigetelőanyag teljesít egyformán jól. Az a lényeg, hogy milyen mértékben tudja az adott anyag gátolni a hő áramlását, amit az U-érték (hőátbocsátási tényező) mutat meg. Minél alacsonyabb ez az érték, annál jobban szigetel az anyag.
Egy drágább, de hatékonyabb anyagból (pl. grafitos polisztirol, kőzetgyapot) kevesebb is elegendő lehet ahhoz, hogy elérd a kívánt U-értéket, mint egy olcsó, de rosszabb hőszigetelő képességű anyagból. Ráadásul a különböző anyagoknak más-más tulajdonságai vannak, például a tűzállóság vagy a páraáteresztő képesség szempontjából.
Ne feledd, a hőszigetelés nem egy polc, amit évente lecserélsz. Ez egy évtizedekre szóló befektetés, és a legrosszabb, amit tehetsz, hogy spórolsz a minőségen, mert a rossz szigetelést szinte lehetetlen javítani a teljes bontás nélkül. Ha szkeptikus vagy, csak annyit kérünk: számolj utána! Nem a hőszigetelés a drága, hanem a fűtetlen levegő, ami elszökik.
