Bár a kinti hőmérséklet még csalóka lehet, a lelkes kertészek már február végén érzik a tavasz közeledtét. Ilyenkor jön el az ideje annak, hogy az ablakpárkányokat kis miniatűr üvegházakká alakítsuk át. A saját magról nevelt növények nemcsak olcsóbbak, de sokkal nagyobb sikerélményt is adnak, amikor végül a kertbe kerülnek. Nem kell hozzá profi felszerelés, csupán némi odafigyelés és türelem.
A megfelelő alapanyagok kiválasztása
Minden a jó minőségű vetőmaggal kezdődik, hiszen ez határozza meg a későbbi növényünk életerejét. Érdemes megbízható forrásból vásárolni, és ellenőrizni a csomagoláson a lejárati dátumot. A régi, évek óta fiókban lapuló magok csírázási aránya jelentősen romolhat az idővel. Ha biztosra akarunk menni, végezzünk csíráztatási próbát egy nedves papírtörlőn.
A földkeverék legalább ennyire fontos tényező a sikerhez. Soha ne használjunk kerti földet a palántázáshoz, mert az túl tömör lehet és kórokozókat tartalmazhat. Válasszunk speciális, finom szemcséjű palántaföldet, amely optimális vízáteresztő képességgel rendelkezik. Ez a közeg biztosítja a zsenge gyökerek számára a szükséges levegőzést és tápanyagokat az induláshoz.
Az ültetőedények tekintetében bátran újrahasznosíthatunk tejfölös dobozokat vagy tojástartókat is. Fontos azonban, hogy minden edény alján legyen vízelvezető nyílás. A pangó víz ugyanis a gyökerek pusztulásához és gombás betegségekhez vezethet. Mosogassuk el alaposan a használt edényeket, mielőtt beletennénk az új földet.
Fény és hőmérséklet az optimális fejlődéshez
A palánták legnagyobb ellensége a fényhiány, ami miatt a növények megnyúlnak és gyengék lesznek. Keressük meg a lakás legnaposabb pontját, ami általában egy déli tájolású ablak. Ha nincs elég természetes fényünk, érdemes speciális növénynevelő lámpákkal segíteni a folyamatot. Naponta legalább 12-14 óra világosságra van szükségük a fejlődéshez. Forgassuk az edényeket rendszeresen, hogy minden oldalról érje őket a napsütés.
A hőmérséklet szabályozása szintén kritikus pont a nevelés során. A legtöbb mag 20-25 fokos környezetben csírázik a leggyorsabban és a legbiztosabban. Amint azonban megjelennek az első zöld hajtások, érdemes kicsit hűvösebb helyre tenni őket. A túl meleg szobában a növények túl gyorsan nőnének, ami szöveteik ellágyulásához vezetne. Éjszaka nyugodtan lehet pár fokkal hidegebb, ez edzi a fiatal palántákat.
Az öntözés és a páratartalom egyensúlya
A frissen vetett magoknak folyamatos nedvességre van szükségük, de nem szabad eláztatni őket. A legjobb módszer a kézi permetező használata, amivel finom ködöt szórhatunk a föld felszínére. Így elkerülhetjük, hogy a vízsugár kimossa a magokat a helyükről. A föld legyen mindig nyirkos, de soha ne álljon benne a víz.
A páratartalom megőrzése érdekében takarjuk le az edényeket üveglappal vagy átlátszó fóliával. Ez egyfajta mini üvegházként funkcionál, ahol a nedvesség körforgása állandó marad. Naponta egyszer emeljük le a takarást pár percre, hogy a friss levegő átjárja a közeget. Amint a kis növények elérik a fóliát, végleg távolítsuk el azt.
Ahogy a palánták növekszenek, az öntözés módja is változhat. Ilyenkor már jobb alulról öntözni, azaz a tálcába önteni a vizet. A növény így annyit szív fel, amennyire szüksége van, és a szára száraz marad. Ez a módszer segít megelőzni a palántadőlésnek nevezett veszélyes gombás fertőzést.
Mikor és hogyan ültessük át a növekvő növényeket
A tűzdelés vagy pikírozás ideje akkor jön el, amikor megjelenik az első pár valódi levél. Ezek már nem a kerekded sziklevelek, hanem a növényre jellemző formájú kis levelek. Ilyenkor a gyökérzetnek már több helyre és több tápanyagra van szüksége a fejlődéshez. Készítsünk elő nagyobb edényeket és friss, tápanyagban gazdagabb földkeveréket.
Az átültetés során legyünk rendkívül óvatosak, ne sértsük meg a finom gyökérszálakat. Egy kiskanál vagy speciális tűzdelőbot segítségével emeljük ki a növényt a földből. Soha ne a száránál, hanem a leveleinél fogva tartsuk a palántát. A paradicsomot érdemes mélyebbre ültetni, mint ahogy korábban volt, mert a szárán is képes gyökereket nevelni. Ezáltal sokkal stabilabb és erősebb lesz a végeredmény.
Felkészülés a kertbe való kiültetésre
Mielőtt a palánták végleg kikerülnének a szabadba, át kell esniük az edzés folyamatán. A szobai körülmények között nevelt növények számára a kinti napfény és a szél sokkot jelenthet. Kezdjük a kiszoktatást napi egy-két órával, árnyékos és szélvédett helyen. Fokozatosan növeljük a kint töltött időt és a napsütés mértékét egy hét alatt.
A kiültetés idejét a fagyosszentek utánra, május közepére érdemes időzíteni. Figyeljük az időjárás-jelentést, és ha éjszakai lehűlést jósolnak, várjunk még pár napot. A melegkedvelő növények, mint a paprika vagy a padlizsán, különösen érzékenyek a hideg talajra. A türelem itt kifizetődik, hiszen a megfázott növények fejlődése hetekre leállhat.
Az ültetés napján alaposan öntözzük be a palántákat, hogy könnyen kijöjjenek az edényükből. Ássunk nekik tágas gödröt, és tegyünk az aljára egy kevés érett komposztot. A földet óvatosan nyomkodjuk le a gyökerek körül, majd ismét öntözzük meg alaposan a töveket. Innentől kezdve már csak a rendszeres gondozás és a természet munkája van hátra a szüretig.
